- Kalmár Melinda: A desztalinizáció hullámai. Szovjet típusú rendszerek rekonszolidálása az ötvenes évek közepén
https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.1
IsmertetőA desztalinizáció fogalmának egyik központi dilemmája, hogy vajon ez a posztsztálini fordulat leginkább csak a szovjet típusú működés ideológiai újrakeretezését jelentette, vagy a politikai praxis jelentős módosulását is. A változások mélysége arra utal, hogy ez a Sztálin halála után induló folyamat valójában proto-peresztrojkaként értelmezhető, azaz a rendszer jelentős mértékű újrastrukturálási kísérleteként, amelynek hatása egészen a Gorbacsov korszakig vezetett.
Az ötvenes évek politikai elmozdulásokkal sűrűn tagolt időszakában a magyar folyamatok egyik tanulsága, hogy modellszerűen írják le azokat az ingadozó reformáló és konszolidáló törekvéseket, amelyek ellentmondásosnak látszó mozgásait reformingának nevezhetnénk. Jelzik, hogy a központosító rendszerek eleve kódolt pályán mozognak: a diktatúrák fenntarthatósága érdekében a politikai vezető rétegek állandó korrekciókra kényszerülnek, majd pedig ezek hatásainak mérséklésére is. A korrekciók és rekorrekciók váltakozásában a rendszer összességében mégis folyton módosul.
- Takács Róbert: A desztalinizált újságírás nyomában – Szabad Nép, 1954. október 20.
https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.2
IsmertetőA tanulmány egy adott napon, az 1954. október 20-án megjelenő pártlap cikkei alapján fejti fel mikrotörténeti megközelítéssel a desztalinizált újságírás sajátosságait. A nap kiválasztását az indokolta, hogy ekkor jelent meg Nagy Imre vezércikke a Központi Vezetőség október elején tartott üléséről, amelyben a korábbinál sokkal határozottabban érvelt az új szakasz politikája mellett. Az inspirációt pedig a Hruscsov veje által szerkesztett A világ egy napja című, az SZKP XXII. kongresszusára kiadott kötet jelentette, amely szintén egy adott nap híreiből igyekezett bemutatni, merre halad az emberiség, s amelyet a desztalinizált újságírás kézikönyvének tartanak. A Szabad Nép kritikus anyagai, tudósításai, kulturális beszámolói, riportjai és hírei alapján a magyarországi desztalinizáció számos aspektusa bontható ki, ugyanakkor fontos mindezt 1954 októberének kontextusában is értelmezni, amikor a Szabad Nép – és annak nyomán más szerkesztőségek is – kiálltak Nagy Imre politikája mellett.
- Boldog Dalma: „Az atomenergia az ember boldogságát szolgálja” Atomenergia-narratívák Magyarországon az 1950-es években
https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.3
IsmertetőAz atomfegyverkezés kulcsszerepet játszott a második világháborúban, Hirosima és Nagaszaki 1945-ös bombázása az egész világot megrázta, ám az atomfizikai kutatások folytatódtak. Éppen ezért mind Nyugaton, mind Keleten erőfeszítéseket kellett tenni azért, hogy az atomenergia kedvező színben jelenjen meg a közbeszédben. Írásomban azt mutatom be, hogy az 1954-ben megkezdődött politikai enyhülés és a szovjet tudományos-technikai forradalom következtében hogyan vált az atomenergia retorikai szinten fontos referenciaponttá. Különösen arra fókuszálok, hogy miként alakultak az atomenergiával kapcsolatos elbeszélések Magyarországon az 1950-es évtizedben a Szabad Nép és utódlapja, a Népszabadság hasábjain. Nyolc nagy narratívát azonosítok, és rámutatok arra, hogy legalább három értelmezési keret hiányzott a korabeli atomenergiával kapcsolatos közbeszédből. Láthatóvá teszem, hogy miként vette át magyar sajtó az atomenergiával kapcsolatos szovjet propagandát, hogyan hozta létre a „jó” és a „rossz” atom képét, és miként gyűrűzött be az atomenergia a mindennapi élet színtereibe az iskolától a szakszervezeteken át a keresztrejtvényig.
- Balogh Róbert: Az erdészeti programok mint a sztálinizmus, a globális összefonódások és a helyi hatások csomópontjai, 1945–1956
https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.4
IsmertetőA tanulmány amellett érvel, hogy az 1949 és 1957 közötti országfásítási kampány a sztálini szovjetizáció, a Nagy Imre-kormány alatti desztalinizáció és a változó helyi viszonyok találkozását jelenti. Az alfejezetek ezen kölcsönhatásokat tárgyalják. Az első rész felvázolja a fák és az erdők szerepét a vidéki települések és az új rendszer közötti kölcsönhatásban. A második alfejezet a rendszer propagandája és szovjetizálási kísérlet, valamint az Országos Erdészeti Egyesületnek, a magyarországi erdészek legfontosabb szakmai közösségének az államszocialista időszakban való túlélésre tett erőfeszítései közötti kapcsolatot elemzi. Ezt követően a dolgozat azt vizsgálja, hogy a Nagy-kormány erdészeti vonatkozású szabályozása miként járult hozzá Nagy 1953. júliusi programjának általános céljaihoz, és mit jelentettek ezek az országfásítás történetében. Az utolsó alfejezet azt vizsgálja, hogy az országfásítás hogyan befolyásolta a gazdák és a regionális erdőgazdaságok viszonyát közvetlenül a kollektivizálás döntő hulláma előtt.
Világossá válik, hogy az országfásítás története a korabeli Magyarországon nem mesélhető el az 1946-47-es éhínség utáni sztálinista politika áltudományos kampányaként. A fásítással kapcsolatos kutatásoknak és gyakorlati tapasztalatoknak 1948-49-re már több évtizedes múltja volt, amelyre az 1949-es terveket felvázoló szakemberek is támaszkodtak. Mivel a szél megállítását célzó fasávok kialakítása a hosszú távú élelmezésbiztonságot szolgáló gyakorlat volt, a fásítás az 1953 nyarán formálódó új agrárpolitika részévé vált. A tanulmány azt is állítja, hogy az erdei munka volt az erdészet és a falvak közötti találkozás egyik fő formája, s mint ilyen tükrözte a paraszti élet változó határait és a változó politikai és gazdasági környezetet.
- Lászlófi Viola–Sándor Judit: Nők az állami és orvosi paternalizmus hálójában. A terhességmegszakítás engedélyezésének változó kontextusai 1954–1980 között Magyarországon
https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.5
IsmertetőA tanulmány a terhességmegszakításra vonatkozó kérelmekkel és a gyakran változó jogi, politikai környezettel foglalkozik. Az alacsony szintű jogszabályok, amelyek gyakran még a leginkább érintettekhez sem jutottak el, bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságat teremtettek. A változó értelmezés a szigorítás és az enyhítés megannyi változatát hozta. Ezek között a körülmények között vergődtek a terhességmegszakítást kérő nők, akik különböző okokkal igyekeztek alátámasztani a kéréseiket. Ebből a nézőpontból elemzi a tanulmány a terhességmegszakítás alakulását 1954 és 1980 között, kitérve olyan jogszabályváltozásokra is, amelyek eddig csekély figyelmet kaptak a hazai irodalomban. A paternalizmus több rétegét fejti le a tanulmány részben a jogszabályok, részben pedig a terhességmegszakítási bizottságok anyagainak és nőgyógyászati fejlapok elemzése révén.
- Maruszics Erik: Nyilas szervezkedés Kárpátalján 1938 és 1942 között
https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.6
IsmertetőAz 1938–1939-es területi revíziók következtében a politikai keretek Kárpátalján jelentősen átalakultak: a csehszlovák időszakra jellemző plurális közélet beszűkült, és számos politikai mozgalom megszűnt vagy felszámolásra került. A pártpolitikai tér abban a tekintetben is megváltozott, hogy a trianoni területen működő szélsőjobboldali pártok kiterjesztették tevékenységüket a visszatért területekre is. Csehszlovákiában, bár jelen voltak a szélsőjobboldali és radikális mozgalmak, azok elsősorban a cseh, a szlovák, a német és a ruszin nemzetiségek mozgósítására törekedtek, ily módon a kárpátaljai magyarság körében agitáló és szervezkedő magyarországi szélsőjobboldali pártok tevékenysége új jelenségnek számított. E pártok közül a legaktívabb és legdinamikusabban szervezkedő a Nemzeti Szocialista Magyar Párt–Hungarista Mozgalom, és annak utódpártja, a Nyilaskeresztes Párt volt. Jelen tanulmány, így a nyilas-hungarista mozgalom 1938 és 1942 közötti kárpátaljai szervezkedését vizsgálja, külön figyelmet fordítva a párt propagandatevékenységére, annak tartalmára, és helyi alapszervezeteinek megalakulására.
A párt leginkább a gazdasági problémák, a zsidókérdés és a földreform tematizálásával próbált meg mozgósítani, helyi társadalmi bázisa pedig – a rendelkezésre álló források alapján – igencsak vegyes összetételt mutatott: földművesek, kisiparosok és értelmiségiek egyaránt csatlakoztak a mozgalomhoz. A Nyilaskeresztes Párt egészen az 1942-es kárpátaljai nyilas pártszakadásig a legsikeresebben szervezkedő ellenzéki mozgalom volt a térségben. Ezt igazolja az is, hogy egyetlen más ellenzéki pártnak sem volt annyi alapszervezete, mint a hungaristáknak.
- Pritz Pál: Pamlényi Ervin a szocialista nemzeteszméért
https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.7
IsmertetőPamlényi Ervin (1919–1984) a magyar történetírás egyik legnagyobb szerkesztő egyénisége. A Századok szerkesztési munkálatait ténylegesen közel három évtizeden át irányította. Műveinek szerény száma és terjedelme félrevezető. 1956 után a szakma keményen dolgozó szürke eminenciása. Ugyanakkor publicisztikája kimondottan gazdag. Pamlényi Ervin elkötelezett híve volt az előző rendszernek, következőleg annak a hatalmi-szellemi erőfeszítésnek is az egyik munkása volt, amelynek a szocialista nemzet megteremtése volt a célja. A dolgozat erről szól.
