Múltunk, Politikatörténeti Folyóirat

Keresés

Belépés



2012/3. szám

A szám cikkei letölthetők innen...


75 ÉVES A SZÉP SZÓ

- Agárdi Péter: A baloldal hagyománytudata és önismerete. Metszetek a Szép Szó baloldali recepciójából (ismertető + | -)

A tanulmány a három és fél évet megélt Szép Szó baloldali recepciójának vonulatait mutatja be elkülönítve a recepció, az értékelés alakulásának különböző faktorait: 1. az új tények, összefüggések megismerését, illetve a tárgyi tévedések korrekcióját; 2. az új szellemi-társadalmi horizontok felismerése által diktált szükséges történelmi átértékeléseket és innovatív olvasatokat; 3. a kortársak és az utókor alkotói szubjektív recepcióinak „érdekelvű” beszédmódváltásait; 4. a kultuszképzés és -képződés szociálpszichológiai tünetcsoportjait; valamint 5. a legitimációs és bűnbakképző célú hamisításokat és historizálásokat. A kommunista párti teleológia Szép Szó-elbeszélése, A korai Kádár-kori államszocializmus antiliberális diskurzusa, A doktriner „szabadelvű” és „antinépi” narratíva, A demokratikus szocializmus utópiájának Szép Szó diskurzusa mellett bemutatja Fejtő Ferencnek André Gide szovjetunióbeli élményeit bemutató könyvéről írott ismertetése utóéletét is.

- Széchenyi Ágnes: A Szép Szó és a népi írók mozgalma (ismertető + | -)

Az irodalmi és történeti emlékezet mint népi és urbánus irányzatáról beszél az 1930-as évek két irodalmi csoportosulásáról, s így, ebben a kötött sorrendben rendeli egymás mellé a csoportokat. A népieket és az urbánusokat az (egyébként nem csak egymással vívott) kultúrfilozófiai és ideológiai küzdelemmel köti össze a közvélekedés. A vita Szép Szó indulásakor már javában tartott, mégis szerkesztői szándéka szerint nem az urbánusok, hanem a baloldal folyóirata lett volna. Ez azonban elsősorban a másik tábor munkájának követését jelentette, főként a szociográfiákét. Noha a harmincas években az urbánusok és a népiek elitje között nem látunk lényegi műveltségbeli különbséget a népiek politikaértelmezése is idegen volt a Szép Szó szerzőitől, akik a polgári radikalizmus és a marxizmus felől indultak racionálisabban, politikusabban gondolkodtak, s a társadalomtudományokat tekintve olvasottabbak, tájékozottabbak voltak. Ideológiai indíttatásuk a cselekvés, a pártpolitizálás felé mozdította őket, felfogásuk szöges ellentéte volt az illetékesek beavatkozását kérő, váró népiekének. S a származásbeli, a „faji” kérdések és a persze soha ki nem küszöbölhető személyes rokon- és ellenszenvek, sérelmek mellett döntően ez volt az a különbség, amely a két tábort végzetesen és máig hatóan szembeállította.

- Tverdota György: „Mi egy új humanizmus hívei vagyunk”. A 75 éves Szép Szó hitvallása (ismertető + | -)

A Szép Szót az urbánusok folyóiratának is nevezik. Emlegetik liberális szellemét. A tájékozottabbak, óvatosabban, népfrontos jellegét emelik ki, ahol egy időben a liberális Ignotus Pállal jól megfért a szocialista József Attila, a konzervatív Hatvany Bertalan vagy a népi Veres Péter. Tanulmányom mégis a kevésbé politikai színezetű, kissé elmosódott körvonalú „humanizmus” terminust emeli ki a folyóirat fő törekvéseinek jellemzőjeként, hiszen A Szép Szó története szorosan egybefonódott az emberiesség meginduló és felgyorsuló felszámolásával. A folyóiratban is megjelenő 20. századi újhumanizmus több gyökérből táplálkozott. Az a változata, amely a Szép Szó programjába beépült, egy térben és időben körülhatárolható helyzetre adott válaszként született. A helyzetnek igen erős történelmi, sőt politikai aktualitása volt és a folyóirat egy diskurzusba kapcsolódott be, amely e fogalom körül Európában és Magyarországon is már évek óta folyt. A Szép Szó humanizmus tükrében történő értelmezésének nyilvánvaló előnye más, a lapra jellemzőnek tekinthető törekvésekkel (liberalizmus, urbánus beállítottság, népfrontosság) szemben az a köztes pozíció, amelyet ez a fogalom az élet és a kultúra különböző területeinek érintkezési pontján elfoglal, s amelynek folytán mindeme tartományok között szabad átjárást biztosít.


TANULMÁNYOK

- Vincent Duclert: A Dreyfus-ügy és a baloldal (ismertető + | -)

A Dreyfus-ügy Franciaországban és a világon egyaránt a francia forradalomhoz és a párizsi kommünhöz hasonlóan a baloldal kiemelkedő eseményének számít. Ugyanakkor az eseménytől különbözik annak politikai utóélete: a múltban a baloldaliak és a radikálisok nagy többsége nem állt ki Dreyfus mellett. A Dreyfus-pártiság mindenekelőtt az irodalmi és művészeti avantgárdot jellemezte. Ugyanakkor a Dreyfus-ügy következményeként alakult meg 1899. június 22-én a radikális Waldeck-Rousseau kormány egy szocialista kormánytag részvételével. A kormány hozzáfogott a hadsereg radikális átszervezéshez, valamint elérte, hogy Alfred Dreyfus köztársasági kegyelemben részesüljön.

- Vitári Zsolt: A Hitlerjugend külkapcsolatai 1933 és 1939 között. II. (ismertető + | -)

A Hitlerjugend (HJ) a második világháborúig szinte minden nemzettel és minden kontinenssel kapcsolatba lépett külföldre irányuló tevékenysége során. Az 1933 előtti szabadabb külföldi kalandozások korszaka után a HJ igazodott az anyapárt által meghatározott nagypolitikai irányvonalhoz, így külkapcsolatai nem járhattak önálló utakon. A népek kölcsönös tiszteletének és a nemzetiszocialista „békepolitika” látszatának folyamatos látogatások révén megvalósuló erősítésén túl a Hitlerjugend is a náci Németország hatalmi és expanziós céljait szolgálta. A fiatal korban kialakított kapcsolatok révén a HJ ugyanis elsősorban a partnerországok későbbi időszakára akart befolyást szerezni, de emellett a kémkedés területén is kitüntette magát. A külkapcsolatok formái kapcsán a Hitlerjugend alkalmazta a német ifjúsági mozgalom korábbi bevált módszereit, és újakat is meghonosított. E tevékenységi rendszer elsődleges és földrajzilag legközelebb eső részét a határvidéki munka jelentette, amelynek elsődleges feladata a népi szubsztancia megtartása és erősítése volt a határrégiókban. A határvidékeken túl a Hitlerjugend felvállalta a külföldön élő birodalmi németség gondozását is. Az NSDAP AO keretében működő HJ-csoportok a birodalmi HJ hathatós támogatásával a világ több tucat országában fejtették ki tevékenységüket. Nem volt kevésbé fontos a már több évszázada külföldi országokban élő népi németség sem, melyek ifjúságánál a birodalmi Hitlerjugendtől való tudatos megkülönböztetés érdekében fokozatosan és egységesen a Német Ifjúság elnevezést vezették be. A népi német ifjúság gondozása terén a Hitlerjugend sikerrel kerekedett felül a már évtizedek óta ezt a tevékenységet folytató VDA-val szemben is. Az egykori gyarmatok iránti felelősség erősítése is szerves részét képezte e tevékenységnek.
A harmincas években a HJ „külpolitikáját” egyértelműen a kétoldalú kapcsolatok dominálták, a külföldre vezető utak túlnyomó többsége is egyetlen országot érintett. A legkiterjedtebb és összetettebb kapcsolatrendszer értelemszerűen a kiemelt partnerekkel jött létre. Míg azonban Ausztria a külföldi németség gondozása révén volt hangsúlyozottan fontos, Olaszország és Japán pedig az ideológiai rokonság és a későbbi szövetségesi partnerség miatt töltöttek be fontos szerepet, addig Nagy–Britannia és Franciaország a diplomáciai „kényszer” hatására kerültek a HJ külföldre irányuló tevékenységének középpontjába. A kapcsolatok azonban a dél-amerikai térségtől egészen Japánig megtalálhatóak voltak, s gyakorlatilag körbehálózták az egész glóbuszt, de a HJ külkapcsolatainak fő színtere mégis csak Európa maradt, leginkább keleti szomszédaihoz és a délkelet-európai térséghez fűzték szoros szálak.
A Hitlerjugend külkapcsolatainak rekonstruálása révén eddig nem ismert, „újszerű” államközi kapcsolatokra derül fény, amely a náci Németország délkelet-európai politikájáról meglévő eddigi ismereteinket tovább árnyalja.

- Bencsik Péter: Az európai népi demokratikus és szocialista országok alkotmányainak összehasonlító vizsgálata (ismertető + | -)

A kommunista (államszocialista) országok nem voltak a szó szoros értelmében vett alkotmányos rendszerek. Alkotmányaik összehasonlító vizsgálatát tehát nem is elsősorban alkotmányossági szempontok alapján szeretném elvégezni, hanem az államszervezetben fennálló különbségek és hasonlóságok kimutatása érdekében, továbbá az ideologikus elemek összevetése céljából. Érdekes kérdés, hogy az egyes államszocialista alkotmányok mit őriztek meg – ha egyáltalán megőriztek valamit – saját korábbi alkotmányos hagyományaikból, valamint hogy milyen mértékben hatott rájuk a szovjet alkotmány. Az összehasonlítást térben (az NDK-tól Bulgáriáig elhelyezkedő nyolc kommunista állam esetében) és időben (az első „népi demokratikus” alkotmányoktól a rendszerváltások előtti utolsó alkotmánymódosításokig) szeretném elvégezni. Jelen tanulmányban ugyanakkor nem vizsgálom az alkotmányok valamennyi elemét. Így nem foglalkozom az állampolgári jogok (és kötelességek) vizsgálatával, továbbá az igazságszolgáltatás és az államhatalom helyi szerveinek témakörével sem. Fő céljaim közé tartozik viszont a társadalmi rendre, a törvényhozásra és az államfői hatalomra vonatkozó passzusok elemzése.


KÖNYVEK EGY TÉMÁRÓL

- Müller Fruzsina: Levi’s Kelet-Berlinben, McDonald’s Moszkvában, Coca-Cola Varsóban. Amerikanizáció és nyugatiasodás a (poszt)szocialista államokban a német nyelvű fogyasztáskutatásban (ismertető + | -)

Az amerikanizáció mint társadalomtudományi kategória sokat veszített hiteléből és népszerűségéből Németországban a kilencvenes évek óta. Mégis, ha megfelelő fogalmat keresünk arra a jelenségre, amelynek során eszmék, termékek és praktikák az Egyesült Államokból a világ más részeire áramlanak, ott esetleg átalakulnak, kiegészülnek helyi sajátosságokkal, vagy éppen kritikátlanul átveszik őket – erre máig nem sikerült jobb meghatározást találni az amerikanizációnál.
Írásomban arra keresem a választ, hogy három, a volt szocialista országokkal foglalkozó, német nyelvű fogyasztástörténeti kutatás milyen eredményekre jutott, amikor amerikai vagy nyugati termékek és fogyasztási minták átvételét, meghonosodását vagy elutasítását vizsgálta. Egyenként bemutatom a három könyvet, majd összegzem a tartalmi ismereteket, arra koncentrálva, hogy a különböző (poszt)szocialista államok és kormányok hogyan viszonyultak az amerikanizációhoz/nyugatizálódáshoz. Fő kérdéseim: a három könyv szerzője használja-e az amerikanizáció fogalmát? Ha igen, mit értenek rajta? Ha nem, használnak-e más fogalmakat?


SZEMLE

- J. Nagy László: Maurice és Jeannette. A Thorez házaspár életrajza
(Anette WIEVRIORKA: Maurice et Jeannette. Biographie du couple Thorez. Fayard, Paris, 2010. 687 p.)

- Anderle Ádám: A félperifériától a centrum felé
(HARSÁNYI Iván: A félperifériától a centrum felé. Spanyolország és Portugália a „hosszú 19.” és a még hosszabb 20. században. Publikon Kiadó, Pécs, 2011. 357 p.)

- Vonyó József: Hírhedt törvények születési körülményei
(K. FARKAS Claudia: Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon, 1920–1944. Napvilág Kiadó, Budapest, 2010. 361 p.)

- Vukman Péter: A szovjet–jugoszláv kapcsolatok alakulása: kibékülés, elvtársi viszony, konfrontálódás
(Svetozar RAJAK: Yugoslavia and the Soviet Union in the Early Cold War. Reconciliation, comradeship, confrontation, 1953–1957. Routledge, London–New
York, 2011.)

 

E SZÁMUNK SZERZŐI:

Agrádi Péter irodalomtörténész, kandidátus, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem
Anderle Ádám történész, DSc, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem
Bencsik Péter történész, PhD, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem
Duclert, Vincent történész, École des Haute Études en Sciences Sociales, Párizs
J. Nagy László töréténész, DSc, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem
Müller Fruzsina doktorandusz, Lipcsei Egyetem kultúrtörténet szakirány
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, dr. habil., tudományos főmunkatárs, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
Tverdota György irodalomtörténész, DSc, egyetemi tanár, ELTE
Vitári Zsolt történész, PhD, PTE Történettudományi Intézet Modernkori Történeti Tanszék
Vonyó József c. egyetemi tanár, PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék
Vukman Péter történész, PhD


A szám cikkei letölthetők innen...

 

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

10. lap (összesen 39 lap van)

copyright © 2009, Múltunk Szerkesztőség, Minden jog fenntartva
powered by icon.design :: internet solutions