Múltunk, Politikatörténeti Folyóirat

Keresés

Belépés



2013/1. szám

A szám cikkei letölthetők innen...


Az Olvasóhoz! (teljes szöveg + | -)

A Múltunk 2013-as évfolyamának első számát ajánljuk olvasóink figyelmébe. Mint az utóbbi időben megszokhatták, ezúttal is megkíséreljük néhány téma köré csoportosítani a közölt írásokat. Tematikus összeállításunk ezúttal az államszocializmus időszakába vezet, az elit és a társadalom peremén élők kapnak egyidejűleg figyelmet. Sváby Enikő dokumentumközlése a pártkáderek gyermekei számára létrehozott Rákosi Mátyás Gyermekotthonok ellentmondásos helyzetét illusztrálja. Hiába számítottak ezek elitintézményeknek, anyagi helyzetük, fizikai állapotuk sokszor nem volt különösebben jó. Rácz Attila írása néhány évtizeddel később a budapesti pártelit képzettségét veszi szemügyre. Bemutatja, hogy az egyébként politikai alapon rekrutálódott vezetők csoportja miként tett szert végzettségre, milyen lehetőségeket kínált ehhez a pártiskolák rendszere. Bár az elit tagjainak végzettsége az évtizedek folyamán egyre magasabb szintű lett, a pártiskolák jellegéből adódóan ez továbbra is legfeljebb felemás professzionalizációt jelentett. A korszakban végig a politikai szempontok domináltak, a szakmai tudás másodlagos maradt a vezetők kiválasztásában, a döntéshozatalban pedig bármikor felülírható lett. Hajnáczky Tamás dokumentumközlése a társadalom másik végére vezet.Az 1961-es, cigányokra vonatkozó PB-határozat végrehajtását illusztrálja Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján. A közölt dokumentumok nem csak a roma lakosság helyzetébe engednek betekintést, hanem azt is megmutatják, milyen nehézségekkel kellett szembenézni a párthatározat végrehajtása során.

Tanulmányaink ezúttal két tágabb problémakört illusztrálnak, a magyarok és szomszédaik összefonódó történelmét és a második világháború korának eszme- és ifjúságtörténetét. Szécsényi András a korszak kiemelkedő jelentőségű egyetemista ifjúsági szervezetének, a Turulnak a kettészakadását elemzi, rámutatva a belső eszmei és ebből következően politikai törésvonalakra. Svéd László a református ifjúsági mozgalmak és a szárszói találkozók előtörténetének kapcsolatát világítja meg a Kabay Márton Kör történetén keresztül. Miskolczy Ambrus máig forró téma történetét világítja meg. Írása bemutatja, miként alakult politika, történettudomány és filológia háromszögében Erdély népessége nemzetiségi megoszlásának megjelenítése a történetírásban. A tanulmány főként a különböző vélt 18. századi vándorlások és feltételezett hatásuk történetírói megjelenítésén vezet végig. Simon Attila az első világháború után Csehszlovákiába került magyar szociáldemokraták dilemmáit villantja fel. A kezdetben önálló mozgalomként fellépő párt végül beolvadt a Csehszlovák Szociáldemokrata Pártba, ezt elfogadó képviselői így aktivista, az új államot támogató politikai szereplőkké lettek. Mitrovits Miklós tanulmánya Csehszlovákia történetének másik végpontjára vezet el. Írása leginkább a rendszerváltás utáni magyar külpolitika tanácstalanságát tükrözi Csehszlovákia felbomlása kapcsán.

Népszerű történelem címmel új rovatot indítunk. Az elmúlt néhány év egyik fontos fejleménye a szaktörténészek által írt, de szélesebb közönségnek szóló jó értelemben vett népszerűsítő munkák sikere, Turbucz Dávid Horthy-életrajzától Ablonczy Balázs Észak-Erdély történetét bemutató kötetéig. Bár ezek nem feltétlenül szaktudományos munkák, és sokszor elsősorban már meglévő ismeretek új szemléletű rendszerezését kínálják, mégsem mehetünk el a jelenség mellett, mivel ezek a művek legalább akkora befolyással lesznek a történeti köztudatra, mint a szakmunkák. Éppen ezért a jövőben szeretnénk hosszabb recenziók formájában bemutatni közülük a legfontosabbakat. Ezúttal Paksa Rudolfnak a magyar szélsőjobboldal történetéről, és Papp Istvánnak a népi mozgalom históriájáról szóló munkái kerülnek sorra.

Végül néhány szó a Múltunk helyzetéről. A lap eddig minden alkalommal megkapta a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, elszámolásunkkal nem akadt probléma, a lap tartalmáról pedig nyugodtan állítjuk, hogy a sokszínű magyarországi lappiacon is kiemelkedő minőségű volt. Ennek ellenére a 2013-as évre benyújtott pályázatunkat – egyedül a negyedéves történeti folyóiratok közül – az NKA nem támogatta. Közben a lap előállításának költségei nem csökkentek, mára eljutottunk oda, hogy egy példány előfizetői ára nem fedezi a postai terjesztés költségeit sem. Az idén ennek ellenére még nem szándékozunk az előfizetés feltételein változtatni. De minderre tekintettel a 2014-es évfolyamtól kezdve arra kényszerülünk, hogy az előfizetői és a bolti árakat is megemeljük. Kérjük, legyenek megértéssel, és továbbra is támogassák a Múltunkat.

A szerk.


TANULMÁNYOK

- Miskolczy Ambrus: A 18. századi erdélyi népességszámok értelmezéseinek historiográfiájából (ismertető + | -)

Erdély népességének változása, a románok, magyarok és németek lélekszáma és egymáshoz viszonyított aránya a történelem folyamán régi problémája a történetírásnak. A kérdés, melyik csoport volt többségben régen és a későbbiek folyamán kezdettől fogva nem mellőzi a politikai tartalmat. Olyannyira, hogy a románok bevándorlásának elméletét hangoztató könyvet még három évtizede is politikai eszköznek, történelemhamisításnak minősítettek bírálói. A tanulmány a népességszámokra vonatkozó becslések alakulását és a különböző szerzők állításainak történeti és politikai kontextusát mutatja be a kezdetektől napjainkig.

- Simon Attila: A magyar szociáldemokrácia útkeresése a húszas évek Csehszlovákiájában (ismertető + | -)

A tanulmány a szlovákiai magyar szociáldemokrácia történetébe vezeti be az olvasót. Bemutatja azt, hogyan reagáltak a felvidéki magyar szociáldemokrata szervezetek Csehszlovákia megalakulására, s milyen differenciálódást indítottak el ezek az események a baloldali mozgalmon belül. A szerző elsősorban a kassai és pozsonyi szociáldemokrata központok példáján keresztül igyekszik bemutatni azokat a dilemmákat, amelyekkel a magyar szociáldemokrata szervezetek szembe kerültek, s amelyek közül a legfontosabb az volt, hogyan viszonyuljanak a csehszlovák szociáldemokráciához, önálló pártot alkossanak-e vagy olvadjanak-e be abba. A tanulmány foglalkozik a szociáldemokrácia önálló párttá alakulásával, választási eredményivel és a bolsevik baloldal kiválását követő fokozatos eljelentéktelenedésével. A szerző felvázolja azt a folyamatot, amely során az 1919-20-ban a csehszlovák állammal még meglehetősen kritikus szembenállást tanúsító magyar szociáldemokrácia fokozatosan elveszítette ellenzéki hangvételét, s 1926-ban saját magát feloszlatva beleolvadt a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba. Ez azonban, mint mutat rá a szerző, nem csupán a Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja szervezeti önállóságának megszűnésével járt, hanem az ellenzéki magatartás feladásával, és az ún. aktivista (kormánytámogató) pozíció felvételével is.

- Szécsényi András: A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban. Adalékok a Horthy-kor második felének ifjúsági-értelmiségi törésvonalainak megértéshez (ismertető + | -)

Az 1930-as évek derekára a két világháború közötti keresztény-nemzeti alapon álló egyetemi ifjúság különböző csoportjaiban – az új szellemi áramlatok: nyilas-típusú szélsőjobb és kommunista elképzelések, de mindenekelőtt a népiek hatására – széthúzás indult el. Ez legmarkánsabban a legnagyobb társadalmi-ifjúsági tömegszervezetben, a Turul Szövetségben mutatkozott meg. Az útkeresés tétje a fennálló társadalmi rendszer megreformálása és az 1920-as években elhasználódott, „kiöregedett diákvezéreknek” az új ideológiák mentén gondolkodó csoportokkal való felváltása volt. E turulista csoportok egymással, a kormányzatokkal és más diákszervezetekkel egyaránt harcoltak vagy együttműködtek. A különböző elképzelésekből azonban nem lett diákegység és a Turul 1943-ra kettészakadt az egyetemistákat tömörítő Ifjúsági Turul-, és a jobbára radikális jobboldali Társadalmi Turul Szövetségre.

- Svéd László: Az 1942, 1943-as évek balatonszárszói találkozóinak ifjúságtörténeti előzményei (ismertető + | -)

A tanulmány és dokumentumközlés a református fiatalok Kabay Márton Körének történetén keresztül mutatja be hogyan alakult a baloldali antifasiszta ifjúsági mozgalmak és a reformátusok kapcsolata. A Kabay Márton Kör a Solid Deo Gloria mozgalomból nőtt ki, tagjai a társadalmi reform mellett a külföldi – német – befolyás elleni fellépést is magukénak vallották. Kapcsolataik a munkásfiatalok csoportjaival nem csak ezt segíthették, hanem az 1943-as szárszói találkozó előkészítésében is szerepet játszottak.

- Mitrovits Miklós: Csehszlovákia felbomlása és a magyar politika (1989–1993) (ismertető + | -)

1993. január elsején megszűnt a második csehszlovák állam, létrejött az önálló Cseh Köztársaság és az önálló Szlovák Köztársaság. Magyarország északi szomszédja egy új, addig ilyen formában nem létező állam lett: Szlovákia, amely nem tartotta magát sem a korábbi csehszlovák államalakulatok, sem az egykori magyar királyság (Uhorsko), de még a második világháború idején létezett szlovák állam örökösének sem. E tanulmány ezen felbomlási folyamatra, illetve az új szlovák állam kialakulására adott magyar reakciót mutatja be, vagyis miképpen reagált a budapesti politika az északi szomszédoknál zajló változásokra 1989 és 1993 között?


ELITEK ÉS TÁRSADALMI PEREM AZ ÁLLAMSZOCIALIZMUSBAN

- Rácz Attila: A fővárosi hatalmi elit professzionalizációja a Kádár-rendszerben (ismertető + | -)

Tanulmányom első részében azt ismertetem, hogy mit tart a hazai szakirodalom a szocialista kori elit professzionalizációjáról, majd azt vizsgálom meg, hogyan lehet a központi pártvezetésről – sokszor csupán megélve és nem statisztikailag igazolva – levont következtetéseket a fővárosi hatalmi elitről összeállított adatbázisommal egyeztetni, illetve a helyi szintű pártbizottságok tanulmányozásánál hasznosítani. A fővárosi hatalmi elit prozopográfiai módszerekkel történő tanulmányozása világossá teszi, hogy a Kádár-kori pártelit professzionalizációját nem lehet kizárólagosan az állami oktatásban szerzett diplomák növekedésével szemléltetni. Bár a diplomások száma a rendszerváltás közeledtével kétségkívül növekedett, mégis – ha a helyzet úgy kívánta – a diplomás emberek helyét alacsonyabb képzettségű személyekkel töltötték be. A „szakértő” párttag nem elsősorban akkor számíthatott előrelépésre, ha diplomája volt, hanem ha lojális volt a rendszerhez; szakértelmét úgy bizonyította, ha a párthatározatokhoz igazodott, és munkája megfelelt a tudományos szocializmus szellemének. Az elittel foglalkozó kutatók – szociológusok és történészek – továbbá maguk is felsőfokú végzettségűek, így kézenfekvő, hogy a bürokratikus vagy a gazdasági szaktudást is a diploma függvényében értelmezik. Könnyen lehet, hogy valamikor beigazolódik, hogy a hetvenes-nyolcvanas években minden szinten a gazdasági és politikai irányításba kerülő szakértő hivatalnokréteg tézise elsősorban a később ismertté lett politikai és gazdasági „szakemberek” utólagos legitimációs igényéből és a történetírók nosztalgiájából táplálkozik.

- Sváby Enikő: A pártvezetők gyermekeinek óvodai ellátása, avagy élet a Rákosi Mátyás Gyermekotthonokban (ismertető + | -)

A második világháború befejeződése után már 1945-ben létrehozták a pártvezetők gyermekeinek bölcsődei és óvodai ellátására a Rákosi Mátyás Gyermekotthont. Kezdetben fő funkciója az volt, hogy a háborúban meghalt vagy eltűnt kommunista párttagok gyermekeit összegyűjtsék, és biztonságban felneveljék őket. Az idő előrehaladtával újabb igényként merült fel, hogy a nap 8 vagy akár 10 órájában a Párt érdekében dolgozó apparátus gyermekeinek egész napos, sőt akár bentlakásos ellátást és oktatást nyújtsanak. A korabeli viszonyokat ismerők, illetve az abban a korban felnőtt generációk valószínűleg azt gondolnák, hogy egy ilyen kiemelt intézményben a gyermekek más bölcsődékbe, óvodákba járó társaiknál sokkal jobb ellátásban részesültek és nevelésük, egészségügyi ellátásuk kifogástalan volt. Erre cáfol rá az az 1953 februárjában készült feljegyzés, amelyet Bíró Mihály küldött meg Rákosi Mátyásnak az otthonokban „megmutatkozó problémákról”. A dokumentumközlés a gyermekotthonok helyzetét világítja meg.

- Hajnáczky Tamás: Az 1961-es párthatározat margójára (ismertető + | -)

Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1961. június 20-án a következő címmel határozatot fogalmazott meg: „A cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról”. E forrásközlés a napjainkig is vitatott párthatározat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei végrehajtásáról kíván korabeli dokumentumokat közölni. A rövid bevezető tanulmányt követő források jelentősége abban rejlik, hogy napjainkig szórványos ismeretekkel rendelkezünk a szocialista korszak cigánypolitikájának a megyei szintű végrehajtásáról. Az utóbbi megállapítás különösen helytálló Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, annak ellenére, hogy a cigány lakosság jelentős lélekszáma a megyei levéltári anyagok vizsgálatát indokolttá tette volna.


NÉPSZERŰ TÖRTÉNELEM

- Paár Ádám: Egy „sokarcú” pártcsalád nyomában
(PAKSA Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2012. 256 p.)

- Bartha Ákos: Populistákról (nem csak) populárisan
(PAPP István: A magyar népi mozgalom története: 1920–1990. Jaffa, 2012. 282 p.)

 

E SZÁMUNK SZERZŐI:

BARTHA ÁKOS történész, PhD, Debrecen
HAJNÁCZKY TAMÁS kisebbségpolitikai szakértő
MISKOLCZY AMBRUS történész, MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE BTK Román Filológiai Tanszék
MITROVITS MIKLÓS történész, PhD, Politikatörténeti Intézet
PAÁR ÁDÁM történész, doktorandusz hallgató, ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program
RÁCZ ATTILA főosztályvezető-helyettes, Budapest Főváros Levéltára
SIMON ATTILA történész, PhD, egyetemi docens, Selye János Egyetem, Komárom
SVÁBY ENIKŐ levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
SVÉD LÁSZLÓ történész, kandidátus, ny. tudományos főmunkatárs, Politikatörténeti Intézet
SZÉCSÉNYI ANDRÁS történész, megbízott gyűjteményvezető, Holokauszt Emlékközpont


A szám cikkei letölthetők innen...

 

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

10. lap (összesen 41 lap van)

copyright © 2009, Múltunk Szerkesztőség, Minden jog fenntartva
powered by icon.design :: internet solutions