A 2023/2. szám tartalomjegyzéke (DOI-azonosítókkal és rövid ismertetőkkel):

A KÁDÁRI MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATAI

• Szilágyi Ágnes Judit: Portugál pillantások a vasfüggöny mögé 1974 előtt és után
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.1
  Ismertető
  A portugál nyilvánosság horizontjára az 1970-es évek közepén, abban a korszakban, amit határozott történelmi cezúraként vágott ketté az 1974-es szegfűs forradalom, ha nem is túl nagy súllyal, de a korábbi teljes ignoranciát mindenképpen megtörve felkerült a Vasfüggöny mögötti világ, benne Magyarország is. Ezért mindkét korszakból van néhány publikált forrásunk, melyek minden bizonnyal segítették a korabeli portugál érdeklődőt betekinteni a szocialista országok zárt világába. Közülük két kötet elemzésére vállalkozik ez a tanulmány, valamint arra, hogy az írásokat, szellemi környezetüket és szerzőiket elhelyezze a korszak kontextusában.
• M. Madarász Anita: Nagy-Britannia közép-kelet-európai politikája a hidegháborúban. Fejezetek a brit–magyar kulturális diplomácia történetéből
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.2
  Ismertető
  A kultúra a hidegháború éveiben képes volt arra, hogy hidat képezzen két ellentétes berendezkedésű állam között, de azt is lehetővé tehette, hogy különböző kulturális, propagandisztikus eszközök és intézmények segítségével feltérképezze, és ha kell, befolyásolja az ellenséges ország közvéleményének gondolkodását: így a kultúra, a kultúrdiplomácia és a propaganda szerves egységet alkotott egymással. Az Egyesült Királyság számára az 1940-es évek végén induló új propagandapolitika jelentette a legfőbb és legeredményesebb eszközt a szovjet kommunista rendszer gyengítésére. Tanulmányunkban a brit diplomáciának egy, a közép- és kelet-európai térségben fekvő országhoz fűződő kapcsolatát kívánjuk bemutatni a kulturális érintkezés viszonyrendszerében, és ezzel párhuzamosan röviden megismerjük, hogy miként is működött a brit propaganda és hogyan viszonyult ehhez a magyar politikai vezetés. Továbbá bepillantást nyerhetünk abba, hogy az Egyesült Királyság a bizonyos időszakokban eltérő, hol pozitív, hol negatív kimenetelű történések következtében milyen módon, mennyire torzított vagy reális szemüvegen keresztül tekintett a Kádár-rendszerre.
• Horváth B. Zsolt: Kézi vezérelt nemzetköziesítés. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseinek hatása a magyar felsőoktatásra az Eötvös Loránd Tudományegyetem példáján
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.3
  Ismertető
  A Magyar Népköztársaság számára az 1960-as évek világpolitikai eseményei jelentős nemzetközi aktivitást tettek lehetővé. A rendszer kereteinek tiszteletben tartásával a vasfüggöny mindkét oldalán évtizedes aktív szerepvállalás indulhatott meg. Az ország erőforrásait figyelembe véve a külkapcsolatai törekvések egyik legfontosabb elemévé a kulturális és oktatási kapcsolatok folyamatos bővítése vált, így a hazai felsőoktatás, mely ugyanebben az időszakban extenzív növekedésen ment keresztül, kiemelt szerephez juthatott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az egyik legnagyobb hazai intézményként változatos képzési tervével közel kilencven országból fogadott hallgatókat. A kormányzat által szorgalmazott nemzetköziesítés komoly lehetőséget biztosított a nemzetközi tudományos pozíciók kiépítésére, együttműködések létrehozására, a képzés színesítésére, a minőség folyamatos javítására. Különösen értékesekké váltak a tőkés és a fejlődő országokkal kiépített kapcsolatok. Ezzel egyidejűleg számos olyan problémával is szembesült a beérkező hallgatók oktatása és támogatása, illetve a rendszer merevsége, a finanszírozás elégtelensége kapcsán, melyekre az államszocializmus évtizedeinek végéig sem volt képes kielégítő megoldást találni. A tanulmány levéltári és korabeli sajtóforrások segítségével törekszik ezeket a folyamatokat bemutatni, intézményi szempontból vizsgálva a lehetőségeket, korlátokat és kihívásokat, ezzel bemutatva a politikai törekvések gyakorlati megvalósulását.
• Takács Róbert: Magyar külkapcsolatok a hidegháborús nemzetközi környezetben (HORVÁTH Sándor–KECSKÉS D. Gusztáv–MITROVITS Miklós (szerk.): Magyarország külkapcsolatai (1945–1990). Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021. 640 p.)
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.4

TANULMÁNYOK

• Kormány Ákos: „A sport úri passzió, nem való a munkásságnak!” A magyar szervezett munkásmozgalom sportideái a 20. század első felében
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.5
  Ismertető
  A 20. század első felében magához a sporthoz, a sportoláshoz számos vita és konfliktus kapcsolódott. Ezek között említhetők például a sportolás fajtáját, formáját vagy az értékeit érintő kérdések. E vitákba illeszkedett a század elejétől fokozatosan kialakuló magyarországi munkássport ügye is, amelynek leválasztását és megkülönböztetését a polgári sporttól az indukálta, hogy a munkásság igényeit szem előtt tartó sportrendszer jöhessen létre, természetesen a munkásmozgalom hosszú távú politikai és társadalmi céljaival összhangba hozva.
  A tanulmány ebből kiindulva elsősorban azt vizsgálja, hogy a sportnak milyen hely és szerep jutott a munkásmozgalmon belül, illetve megvalósítására milyen gyakorlati és eszmei koncepciók születtek. A munkássport kialakulása és a munkásság sportolási lehetőségeinek felvázolása után kiemelt figyelmet kap a profizmus-amatőrizmus és a versenyzés problematikája, amelyek mentén bemutatásra kerül az is, milyen külső és belső hatások hívták életre, majd formálták a magyarországi munkássportot.
• Bakonyi Péter: Nyilasok Zala megyében (1944. október – 1945. március)
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.6
  Ismertető
  A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson a Szálasi vezette nyilaskeresztes párt Zala megyei történetébe a nyilas hatalomátvételtől a rezsim bukásáig. De röviden felvázolja az előzményeket is, a párt helyi szervezetének 1938. évi megalakulásától kezdve. A feltárt források alapján úgy tűnik, annak ellenére, hogy Zala megye volt a magyarországi nemzetiszocialista pártok egyik törzsterülete, Szálasi pártja itt soha nem tudott döntő befolyást szerezni magának. A Nagykanizsán megalakult megyei vezetőségnek ráadásul folyamatosan számolnia kellett a közigazgatási hatóságok és a rendőrség fellépésével is. Forrásaink azt sejtetik, hogy csak az 1944. márciusában bekövetkezett német megszállás nyomán javult a párt helyzete. Az októberi nyilas hatalomátvétel után Zala megyében is megkezdődött a hungarista pártállam kiépítése. A kezdeti látszólagos sikerek után az egyre kritikusabbá váló katonai helyzetben végül csak terrorisztikus intézkedésekre és a propaganda fokozására futotta a párt erejéből. A közeledő Vörös Hadsereg elől a megyei vezetők többsége elmenekült, és bár távollétükben a népbíróság ítélkezett felettük, tetteikért soha nem bűnhődtek.
• Andreides Gábor: „Ez pedig nem én vagyok, hanem Zimmer Ferenc halkereskedő.” A Magyar Távirati Iroda egykori főszerkesztőjének kálváriája 1945 után
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.7
  Ismertető
  A második világháborút követően a bekövetkezett társadalmi és politikai változások teljesen mértékben átalakították a magyar sajtópolitikát és irányítást. Új lapok születtek, régi lapok alakultak át vagy szűntek meg. Az 1945 előtti sajtóirányítás képviselőinek, de a többi újságírónak is át kellett esnie az úgynevezett igazolóbizottsági eljárásokon. A processzus során nyilatkozni kellett ki milyen mértékben kötelezte el magát az elmúlt rendszer mellett, majd a bizottság döntött, hogy ki hol, milyen minőségben, egyáltalán folytathatta-e a munkát. A nyugállományba vonult Zimmer Ferenc, a Magyar Távirati Iroda egykori főszerkesztője is átesett az eljáráson, igazolták, de munkájára semmilyen formában nem számítottak, sőt 1951-ben ki is telepítették a fővárosból. 1956-ban azután az idős beteg egykori főszerkesztő elfogadva nővére invitálását, elhagyta az országot és a burgenlandi Pinkafőn telepedett le. Itt is halt meg 1961-ben.

SZEMLE

• Balatoni Balázs: A Népszövetség gondolatának brit gyökerei
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.8
  (Kaiga SAKIKO: Britain and the Intellectual Origins of the League of Nations, 1914–1919. Cambridge University Press, Cambridge, 2021. 224 p.)
• Hunyadkürti Soma: A németellenesség színe és visszája
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.9
  (BARTHA Ákos: Törzsökösök, rongyosok, turániak. Németellenes magyar fajvédelem, 1938–1945. Ludovika Kiadó, Budapest, 2023. 336 p.)
• Bartha Ákos: Ugróiskola
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.10
  (UNGVÁRY Krisztián: Kiugrás a történelemből. Horthy Miklós a világpolitika színpadán. Open Books Kiadó, Budapest, 2022. 334 p.)
• Gyebnár Kristóf: Egy kádári év történetei. Mozaikok az 1971. esztendő mindennapjaiból
  https://doi.org/10.56944/multunk.2023.2.11
  (PAPP István (szerk.): 1971. Egy tipikus kádári év? Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Kronosz Kiadó, Budapest, 2022. 282 p.)

E SZÁMUNK SZERZŐI:

• Andreides Gábor PhD, történész, tudományos főmunkatárs, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
• Bakonyi Péter történész–levéltáros, MNL Zala Megyei Levéltára
• Balatoni Balázs PhD-jelölt, Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola
• Bartha Ákos PhD, tudományos munkatárs, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
• Gyebnár Kristóf PhD hallgató, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, segédlevéltáros, MNL Heves Vármegyei Levéltára
• Horváth B. Zsolt PhD-jelölt, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Doktori Program
• Hunyadkürti Soma PhD-hallgató, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Modernkori Magyarország Doktori Program
• Kormány Ákos PhD-hallgató, ELTE BTK Művelődéstörténet Doktori Program, tudományos munkatárs, Magyar Olimpiai és Sportmúzeum
• M. Madarász Anita PhD, történész, egyetemi oktató, ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet; tudományos főmunkatárs, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
• Szilágyi Ágnes Judit PhD, az ELTE BTK habilitált docense, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék és Doktori Program vezetője
• Takács Róbert PhD történész, tudományos munkatárs, Politikatörténeti Intézet