2020/3. szám

A 2020/3. szám tartalomjegyzéke (rövid ismertetőkkel):

NEMZET, NEMZETISÉG, KONFLIKTUSOK

• Földes György: Nemzet és hegemónia – 1920–1990 Ismertető
  A tanulmány egymással összefüggő kérdésekre keresi a választ. Milyen szerepet játszott a nemzeti faktor, a nemzeti diskurzus a 20. századi Magyarországon a politikai, a kulturális és a társadalmi hegemóniáért folytatott küzdelmekben? Hogyan formálták a nemzetet a hegemóniáért folytatott harcok? Kik és milyen módon határozták meg a nemzetet és a hozzá tartozás kritériumait? Létrejött-e társadalmi konszenzus az elitcsoportok és a társadalom többsége között? A tanulmány részletesen foglalkozik az antinacionalista nemzetépítés paradoxonával. Értékelése szerint Magyarországon az 1960-as évek utolsó harmada és az 1980-as évek közepe között megvalósult a hegemónia, létrejött a szocialista nemzet, és működött egyfajta társadalmi konszenzus.
• Kollai István: Értelmetlen viták. Miben különböznek a premodern népnyelvi konfliktusok a nacionalizmusoktól? Ismertető
  A társadalomtudományokon belül alapvetően konszenzus van akörül, hogy a nacionalizmusok – és az abból fakadó nyelvi konfliktusok – a modernitás termékeinek tekinthetők. Kevésbé egyértelmű a válasz arra, hogy ez esetben minek tekinthetők a premodern korokban kimutatható nyelvi konfliktusok. Jelen tanulmány ezt a kérdést próbálja körüljárni, arra a következtetésre jutva, hogy mind a premodern és a modern nyelvi konfliktusok rendelkeznek erős érzelmi és érdekbeli motivációval, de csak utóbbira jellemző az értelmi motívum, azaz az ideologizálás, a narratívaépítés, és ezeken keresztül a képzelt közösségek létrehozása.
• Berecz Ágoston: Nyelvi jogok a dualista Magyarország igazságszolgáltatásában Ismertető
  A dualista Magyarország a hosszú 19. század nyelvileg legváltozatosabb nemzetállamként viselkedő állama volt, ahol az államnyelvet a polgárok kevesebb mint fele vallotta anyanyelvének, és több mint kétötödük nem ismerte. Az 1868-as nemzetiségi törvény a bírósági eljárások nyelvét a felek nyelvéhez igazította, ám ezek a rendelkezések csak néhány évig maradtak hatályban, mielőtt a bírósági rendszer teljes átalakításon esett át. A kisebbségi aktivisták élesen támadták nyelvük háttérbe szorítását, amelyre a büntető esküdtszék bevezetését megelőző vita is reflektált. Az 1890-es években, az esküdtbíróságok bevezetésével a büntető és a szóbeli eljárások kibővítésével a polgári peres ügyekben a kormány már nem halogathatta tovább hites bírósági tolmácsok kinevezését. A tolmácsolási díjakat a magyarul nem beszélő átlagpolgár számára magasan szabták meg, ami néhány más gyakorlati hátránnyal együtt különösen alkalmas volt rá, hogy az alávetett kulturális státuszt a nemzeti közösség elleni diszkriminációként tudatosítsa. Eközben a rendszer élén álló tisztviselők aggodalommal figyelték azon kényszerű engedményeket, amelyeket az alsóbb bíróságok tettek a nem domináns nyelveknek.

TANULMÁNYOK

• Kund Attila: „Ha olyan férjet választana, akinek a vére zsidó vérrel keveredett…” Faji antiszemitizmus és családi botrány dr. Bársony János végrendelete körül Ismertető
  A tanulmány középpontjában egy 1926-os per áll, melyet Bársony János orvosprofesszor özvegye kezdeményezett, sérelmezve, hogy férje végrendeletében lányukat gyakorlatilag eltiltotta minden olyan jövőbeli házasságtól, melyet a lány egy, bármely csekély mértékben is zsidó származású férfival kötne. A felperes ezt lehetetlen feltételnek tartotta.
  A klinikaigazgatói és rektori tisztségeket is betöltő Bársony János azon túl, hogy az ellenforradalom utáni jobboldali orvosi körök egyik vezéralakja volt, maga is az eugenika és faji elképzelések ismert képviselőjének számított. E magánéleti epizód mutatja, hogy felfogását privát szférájában is érvényesítette.
  A tanulmányban Bársony elmélete és a fajbiológia korabeli kontextusának felvázolásán túl részletesen elemzem az egykori sajtóbeszámolók alapján rekonstruált bírósági argumentációkat, különös tekintettel azok faji vonatkozásaira, a zsidóság állítólagos természettudományos kimutathatósága körüli polémiára. Bár a per végül a felek megegyezésével fejeződött be, e bírósági ügy megismerése így is hozzásegíthet a magyarországi fajbiológia pozíciójának, társadalmi elfogadottságának alaposabb megértéséhez.
• Takács Róbert: Nyugati tartalmak, fővárosi mozik és színházak. A műsorpolitika nagyvárosi torzításai a késő Kádár-korszakban, 1975–1989 Ismertető
  A tanulmány a késő Kádár-korszak átvételi és műsorpolitikájának gyakorlati működését vizsgálja. Amellett érvel, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nyilvánosság- és művelődéspolitikájának részét képező átvétel- és bemutatáspolitika általános elvei a mindennapi gyakorlatban számokban jól kifejezhető eltéréseket eredményeztek főváros–vidék vonatkozásban. A budapesti közönség határozottan magasabb arányban találkozhatott nyugati filmekkel az 1970-es és 1980-as években, ahogy a fővárosi színházi műsor karaktere is különbözött. A nyugati tartalmaknak igen jelentős szerepe volt – az 1960-as évektől már a munkavégző ember regenerációjának fontos részeként elfogadott – szórakozási lehetőségek biztosításában, illetve a kulturális intézményekkel szemben egyre erőteljesebben megfogalmazott, a kultúrpolitikai célokat is mindinkább keresztező pénzügyi elvárások teljesítésében.

SZEMLE

• Turbucz Dávid: Horthy Miklós felelőssége
  (UNGVÁRY Krisztián: Horthy Miklós. A kormányzó és felelőssége 1920–1944. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020. 224 p.)
• Laczó Ferenc: Deskriptív hiánypótlás
  (HARSÁNYI László: A fényből a sötétbe. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület évtizedei 1909–1950. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019. 408 p.)
• Joó Adrienn: Tanítók és a tanítóképzés a forradalmak korában
  (DONÁTH Péter: Pedagógusok az 1918–1919. évi politikai forgószélben. Tanítóképzők a forradalmak, az idegen megszállás és az ellenforradalmi számonkérés idején. Trezor Kiadó, Budapest, 2020. 562 p.)
• A. Gergely András: Láthatatlan nők, angyalarcú férfiak
  (PETŐ Andrea: Elmondani az elmondhatatlant. A nemi erőszak története a Magyarországon a második világháború alatt. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018. 260 p.;
  KUNT GERGELY: Kipontozva… Nemi erőszak második világháborús naplókban. Osiris Kiadó, Budapest, 2019. 240 p.)

Online melléklet

• Benkes Mihály: Johancsik János (1940–2020)
• Feitl István: Vida István (1940–2020)

E SZÁMUNK SZERZŐI:

• A. Gergely András CSC/PhD, politológus, kulturális antropológus, ELTE TÁTK, címzetes egyegyetemi tanár
• Benkes Mihály történész, habil. ny. egyetemi docens, ELTE-TÁTK
• Berecz Ágoston PhD, Budapest–Bécs, Pasts, Inc és Szófia, Center for Advanced Study, tudományos munkatárs
• Feitl István történész, főtanácsadó, Politikatörténeti Intézet
• Földes György DSc, címzetes egyetemi tanár (ELTE), Politikatörténeti Intézet
• Joó Adrienn művelődésszervező, kutatási területe: magyar oktatás- és művelődéstörténet
• Kollai István PhD, történész-közgazdász, a nemzetközi kapcsolatok doktora, adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem
• Kund Attila PhD-hallgató, szociológus, PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Európa és a magyarság a 19–20. században Doktori Program
• Laczó Ferenc PhD, docens (universitair docent 1), Történelem Tanszék, Maastrichti Egyetem
• Takács Róbert PhD, történész, Politikatörténeti Intézet, tudományos munkatárs
• Turbucz Dávid PhD, történész, ELKH BTK Történettudományi Intézet