- Gyáni Gábor: A fogyasztás forradalmától a fogyasztói társadalomig. Historiográfiai vázlat Ismertető
A tanulmány bemutatja, hogy az Annales történészei először a táplálkozástörténet iránt kezdtek érdeklődni, és ebből „nőtt ki” a fogyasztástörténet-írás. Kis idő elteltével a fogyasztástörténet a társadalomtörténet integráns részévé vált, amiben többek között a szociológus Pierre Bourdieu munkássága jelentett komoly segítséget. Az ilyen módon a társadalomtörténeti kontextusba illesztett fogyasztástörténet olyan munkákat eredményezett, mint például McKendrick, Brewer és Plumb nagy kötete a fogyasztói társadalom 18. századi születéséről. Idővel vizsgálati kérdés lett a fogyasztói ethosz is. A tanulmány a fogyasztástörténet-írás magyarországi történetének ismertetésével zárul.
- Bódy Zsombor: A vásárlás és a történészek. A fogyasztás története a politikatörténet, a gazdaságtörténet és a társadalom/kultúrtörténet metszéspontján a német nyelvű történetírásban Ismertető
A tanulmány a fogyasztástörténet németnyelvű szakirodalmát tekinti át. A téma iránt megmutatkozó érdeklődés növekedésének magyarázata e kutatási terület köztes helyzete: a fogyasztás története ugyanis érintkezési zónát képezhet az egymástól egyre távolodó politikatörténeti, gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti, illetve kultúrtörténeti megközelítések között. Ezek integrálása egy átfogó szemléletbe nem csekély kihívás.
A fogyasztás története e kihívás megválaszolására nyújthat terepet – nem valami módszertani újítás, új fogalmi eszközök révén, hanem a vizsgált tárgy sajátosságai okán. A fogyasztás jelenségét ugyanis egyaránt meghatározzák hagyományosan a politikatörténet (kormányzati politikák), a gazdaságtörténet (a mezőgazdaság és az ipar teljesítőképessége) és a társadalom, vagy kultúrtörténet körébe tartozónak tekintett folyamatok is (az egyének fogyasztói attitűdjei, vásárlói döntései). Ezért a fogyasztás történetéhez a kormányzati politikák története felől közelítőknek figyelemmel kell lenniük a gazdaságtörténet eredményeire és a fogyasztói elvárások, víziók kapcsán tett kultúrtörténeti megállapításokra. Viszont a hétköznapi fogyasztói kultúrák vizsgálói sem hagyhatják figyelmen kívül a gazdaságtörténeti eredményeket és a fogyasztás politikai meghatározóit. A szempontok és eredmények kölcsönös figyelembe vételének kényszere ruházza fel a fogyasztástörténet témáját azzal az integráló képességgel, amely az egyre széttagoltabb történetírás miatt a tájékozódási zavar érzésével küzdő történészek számára vonzóvá teszi a kutatási területet.
A cikk először rövid kutatástörténeti ismertetést ad és a fogyasztói társadalom kibontakozására vonatkozó főbb megállapításokat tekinti át, majd az NDK kapcsán a sajátos szocialista fogyasztói társadalom jellegzetességeit mutatja be.
- Valuch Tibor: Csepel bicikli, Caesar konyak, Symphonia, Trapper farmer. A fogyasztás és a fogyasztói magatartás változásai a szocialista korszakban Ismertető
A tanulmány a Rákosi- és a Kádár-korszak fogyasztástörténetének összefoglalása. E szempontból elemzi a két rendszer különbségeit, kitér a politikai legitimitás és a fogyasztás kérdésének összefüggésére és például a sajátos szocialista fogyasztói társadalom létrejöttére. Hangsúlyozza, hogy az 1970-es 1980-as évek Magyarországán társadalmi és politikai szempontból egyaránt fontos lett a fogyasztás fokozatos felértékelődése, a fogyasztói magatartás előtérbe kerülése. A fogyasztás mikro- és makrotársadalmi szinten egyaránt az önkifejezés és a társadalmi különbségtétel eszköze lett. Ennek tükrében többek között azt a kérdést vizsgálja, hogy az egyes családok, a különböző társadalmi csoportok miként jelenítették meg státuszukat a fogyasztás segítségével.
- Horváth Sándor: Csudapest és a frizsiderszocializmus: a fogyasztás jelentései, a turizmus és a fogyasztáskritika az 1960-as években Ismertető
Mit jelentett a szocialista korszakban fogyasztani, és milyen kontextusban jelent meg a fogyasztásellenesség? Miként befolyásolta az állam, hogy mit fogyasszanak az emberek, és miként változott a fogyasztói magatartás jelentése? A tanulmány e kérdésektől indulva azt vizsgálja: milyen szerepe volt a szocialista államnak a fogyasztás jelentéseinek átalakításában, milyen eszközökkel jelenítette meg magát fogyasztóbarátként, és hogyan hatottak erre a nyugati fogyasztási minták és a fogyasztással kapcsolatos kampányok. Elsőként áttekinti a szocialista korszak fogyasztástörténetének alapvető vonásait, majd esettanulmányként a Nyugat és a szocialista Budapest sajátos találkozásának a hatásával, a nyugati turisták előtt megnyíló főváros átalakulásával foglalkozik. Végül azt elemzi, hogy miként hatott az új, külföldieknek nyitott Budapest imázsa a fogyasztásról és a fogyasztáskritikákról keletkező korabeli közbeszédre.
- Karlaki Orsolya: Autó-mobil? Személygépkocsi-használat a Kádár-korszakban
- Tamáska Máté: Kockaházat a skanzenbe? Az utóparaszti háztípus helye a vidéki házfejlődésben
- Juhász Katalin: A tisztálkodás és szépségápolás átalakulása falun az 1960–1970-es években
- Gerhard Péter – Koltai Gábor: A fogyasztás társadalomtörténete
