- Pók Attila: Az első világháború értelmezésének fő tendenciái 100 évvel a szarajevói merénylet után Ismertető
A tanulmány áttekinti az első világháború kutatásának korszakait. Az első generáció közvetlenül a háború után a háborús felelősség meghatározásával foglalkozott, ezért stratégiai, katonai és politikai vonatkozásokat kutattak. Munkáik széles körű forráskiadásokból és főként diplomáciatörténeti monográfiákból álltak (Pierre Renouvin, Sidney Fay, Luigi Albertini). A második generáció a hatvanas és hetvenes években az egyszerű katonák élményeit és a háborúhoz kapcsolódó társadalmi konfliktusokat vizsgálta. A hősiesség kiemelése helyett a szenvedést mutatták be (A. J. P. Taylor, Fritz Fischer, Wolfgang J. Mommsen, Arno Mayer, Jürgen Kocka, Andreas Hillgruber). A harmadik generáció a háború kulturális vonatkozásaival (mentalitás, viselkedési formák, önazonosság, egyéni és kollektív emlékezet) foglakozott (Paul Fussell, John Keegan, John Horne, Alan Kramer). Emellett kiemelten foglalkozik a tanulmány a háború legújabb összefoglaló történeti munkájával, amiről a szerkesztő, Jay Winter úgy fogalmazott, hogy a történészek transznacionális generációjának munkája. Végül a tanulmány bemutat néhány tipikus problémát a századik évforduló kapcsán.
- Dénes Iván Zoltán: Mi okozta a történelmi Magyarország felbomlását? Egy magyarázat előzményei, műfaja és kontextusa Ismertető
Szekfű Gyula befolyásos pamfletje, a „Három nemzedék. Egy hanyatló kor története” a két világháború közti keresztény középosztály bibliájává vált. Politikai romantikus lévén a történelmi Magyarország összeomlását metahistóriai, bináris oppozícióban értelmezte. A könyv a „forradalom után” korábban is népszerű válfajába tartozott és a világháború teljesen hiányzik belőle. Miért? A válasz három részre oszlik. Először is Szekfű kulcsélménye a „Száműzött Rákóczit” követő botrány, ennek következtében alakította ki saját pozíciójának viktimológiai és metahistóriai felfogását: felelőtlen demagógok – éretlen közvélemény – független tudós. Ez felülírta a háború iránti érdeklődését is. Másodszor saját szerepvállalását 1918–1919-ben apologetikus módon jelenítette meg, ezért sem szívesen foglalkozott a háborúval. Végül a pamflet műfaja és annak szabályai is nyomot hagytak a könyvön.
- Pollmann Ferenc: A Nagy Háború magyarországi historiográfiája Ismertető
Jay Winter a világháború kutatóinak négy generációját különítette el. Rövid áttekintésemben azt mutatom be, hogy ezek a generációk vajon megtalálhatóak-e (és ha igen, miként) a nagy háború magyar hadtörténetírásában. Mivel az újabb magyar történeti összefoglalók lényegében nem szólnak a hadtörténetről, ezért az áttekintés szükségszerűen töredékes marad.
- Konok Péter: Volt-e, lehet-e az első világháborúnak „baloldali emlékezete”? Ismertető
A tanulmány az első világháború megosztott baloldali emlékezetének okait vizsgálja a két világháború között. Már a háború kitörése is támogatókra és elutasítókra osztotta a szociáldemokráciát. A háború végének eseménye, Kelet-Európa forradalmai újabb törésvonalat jelentettek, ez azonban az egyes partok összetételét tekintve átfedésben volt az előzővel. Ezúttal a forradalmi szocialisták és a parlamenti demokráciát védő szociáldemokraták kerültek egymással szembe. A következő évek során elsősorban ez a viszony határozta meg a baloldal háborús emlékezetét, bár ez gyorsan veszített a jelentőségéből a politikai önazonosság meghatározásában. Csak a közös ellenség, a fasizmus eredetének kérdését tekintve volt ismét jelentősége a népfrontmozgalom időszakában.
- Megyaszai Szilvia: Világháború, társadalom, emlékezet. Az emlékezet helyi működéséről, a helyi közösség bevonásának lehetőségeiről, a püspökladányi helytörténeti honlap példáján keresztül Ismertető
Az első világháború társadalmi emlékezete egyre inkább kommunikatív jellegű. Az eseményektől elválasztó, egyre növekvő távolság a családi emlékek elvesztésével fenyegetnek és a hézagos történetírói teljesítmény sem kínál alapot a széleskörű társadalmi emlékezet megteremtésére. Ilyen körülmények között a helyi emlékezet megszólaltatása különösen fontos. Ehhez elengedhetetlen, hogy hagyományos és innovatív eszközökkel felderítsük az emlékezet darabkáit és összekössük a helyi emlékezetet egy tágabb társadalmi emlékezettel. A cikk egy ilyen, jól működő kezdeményezést mutat be és elemez, rámutatva, hogy a technológiai és kommunikációs fejlődés ellenére az emberi erőfeszítés és kapcsolatépítés teszi lehetővé az emlékezet feltárását és alakítását.
- Bognár Katalin: Az első világháború és a harmadik dimenzió Ismertető
A Magyar Nemzeti Múzeum Felvinczi Sándor magángyűjtővel közösen időszakos kiállítást szervezett „Nézőpontok. Háromdimenziós fotók a Nagy Háborúból” címmel 2014. december 19-e és 2015. február 15-e között. A cikk szerzője, aki a kiállítás kurátora is, bemutatja a kiállítás célját és a megjelenített sztereofotókal kapcsolatos kutatások eredményeit. A kiválasztott fotók nem csupán azt tették lehetővé, hogy a látogatók összehasonlítsák a szemben álló haderők felszerelését, életkörülményeit, technológiáját, hanem azt is lehetővé tették, hogy a propagandagépezet vizuális eszközeivel is megismerkedjenek. Egyúttal szóba kerülnek a sztereofotók szerzőire vonatkozó legújabb kutatási eredmények is.
- Miskolczy Ambrus: Milyen fasizmus volt a legionarizmus? Ismertető
A Vasgárda román fasizmusa különleges volt az orthodox valláshoz fűződő szoros kapcsolata miatt. Noha a hivatalos egyház elhatárolódott a Vasgárdától, annak vezetői azt hirdették, hogy mozgalmuk az ortodoxia politikai manifesztációja. Egyúttal vallották a nemzet feltámadásának és üdvözülésének tanát is. A mozgalom tagságára vonatkozó felmérések egyetértenek abban, hogy ez egy minden társadalmi csoportot átfogó szerveződés volt, a kezdetben mozgósított diákok sikeresen mobilizálták a parasztokat, de valójában csak akkor vált veszélyessé, amikor a kommunistákhoz hasonló jelszavak miatt a munkások is csatlakoztak. Codreanu, a vezér tudta, hogy hatalomra csak más politikai erők segítségével kerülhetnek, de a király, aki attól félt, hogy németbarát ötödik hadoszlop jöhet létre elrendelte a Vasgárda vezetőinek kivégzését. Amikor Ion Antonescu lemondatta az uralkodót már csak a Vasgárda elitjének második vonalára támaszkodhatott, akik néhány hónap alatt anarchiába sodorták az országot. Antonescu kénytelen volt felszámolni a mozgalmat.
- Pap Milán: A népitől a szocialista demokráciáig. A korai Kádár-korszak demokráciafogalma a pártfolyóiratok tükrében Ismertető
Az 1956-os forradalom hiteltelenítette a népi demokrácia sztálini eszméjét. A Kádár-rendszer, igazodva Hruscsov desztalinizációjához is, nagyobb hangsúlyt akart fektetni a szocialista társadalom önigazgató formáira. Ebben az összefüggésben a szocialista demokrácia régi fogalmát újraértelmezték, a nyugati formális demokrácia-fogalom ellentéteként. Ennek fontos része volt a szocialista demokrácia új értelmezése, olyan változásként, ami a kommunista társadalmi átalakulást a jövőbe vetítette a jelen helyett. A part lapjainak cikkei azt hangsúlyozták, hogy a szocialista demokrácia folyamatos társadalmi fejlődést jelent az MSZMP vezetésével. Ezért sürgették, hogy a munkahelyeken, a szövetkezetekben, az ifjúsági- és nőszervezetekben, a lakosság széles körében a szocialista demokráciának megfelelő vitákra kerüljön sor. A szocialista demokrácia ennek megfelelően az ideális, szocialista társadalmat, a valódi kommunizmust és vele a szocialista embertípus a jövőt jelentette.
Sipos Levente (1940, Torda – 2015, Budapest) Ismertető