- Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és a „hungarizmus” fogalmának genezise Ismertető
A „hungarizmus” leginkább a nyilas mozgalom révén elterjedt fogalom a történelemben, ugyanakkor az is ismert, hogy a kifejezés eredetileg Prohászka Ottokár (1858–1927) székesfehérvári püspök tevékenysége nyomán került a politikai közbeszédbe még 1918-ban. A tanulmány középpontjában Prohászka eredeti „hungarizmus”-koncepciójának bemutatása áll, valamint annak ismertetése, hogyan kezelték ezt a fogalmat az 1920-as években. A nagy hatású püspök eredetileg az első világháború végén felerősödő zsidóellenességgel összefüggésben alkotta meg a fogalmat. A magyar nacionalizmus megújítása jegyében Prohászka a nemzet lényegét a kereszténységben jelölte meg, ezáltal a zsidóságot a magyarságra veszélyes, ezért önvédelemre késztető jelenségként írta le. Prohászka – miközben az antiszemitizmus vádja ellen tiltakozott – úgy vélte, hogy a zsidóság kiszorította a magyarságot a középosztályból, valamint a gazdasági és kulturális élet meghatározó pozícióiból, „hungarizmus” alatt mindezek visszaszerzésére irányuló társadalmi mozgalmat értett. Felfogását kiegészítette a vidék, a magyar parasztság, illetve általában a keresztény fiatalság pozicionálásának igényével, továbbá mindennek történetpolitikai újragondolását is felvetette. Az 1920-as években a „hungarista” a szélsőjobboldali radikális mozgalmak önmeghatározásainak („ébredő”, „fajvédő”) szinonimájaként vált ismertté a közéletben és a sajtóban, még egy ilyen elnevezésű, marginális politikai párt létrehozására is sor került.
- Harsányi László: „Egyengessétek a sivatagban az Úrnak ösvényét…”. (Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) működése 1908–1938 között) Ismertető
Hevesi Simonnak Ézsiás prófétára való – címül választott – hivatkozása az indítása a 20. század első felében működő, egyik legsikeresebb hazai zsidó kulturális egyesületnek. Az OMIKE folytatva a 19. század második felében megkezdődött egyesületi expanziót, a neológ zsidóság eszméit, vallási és azon kívüli elkötelezettségeit ötvöző szervezetté vált a vizsgált időszakban. Az Egyesület több ezres létszámmal rendelkezett, vezetésében szerepet vállaltak a kor zsidó tudósai, az ipar és a kereskedelem zsidó vezetőinek jelentős személyiségei, rabbik és művészek egyaránt. Legsikeresebb vezetője Hevesi Simon mellett Buday-Goldberger Leó nagyiparos és mecénás volt. Az Egyesület szervezeti élete rendkívül intenzív volt, működése során tucatnyi intézményt hozott létre, így hatóköre messze kiterjedt a tagsággal rendelkezőkön túlra. Működésének egész idejére azonban jellemzőek voltak a finanszírozási nehézségek. Kulturális tevékenységében a korra jellemző felolvasások, előadások mellett megtalálhatók voltak a képzőművészeti, oktatási, hitvédelmi kezdeményezések egyaránt. Jóléti missziójának legfontosabb terepe volt a hazai zsidó főiskolai, egyetemi diákság pártolása. Vezetői a működésük során érintkezésbe kerültek – hol pozitív, hol negatív módon - a liberális politikai szervezetekkel csakúgy, mint a cionizmus hazai képviselőivel.
- Csősz László – Martina Fiamova – Gidó Attila – Kunt Gergely – Laszák Ildikó – Nina Paulovicova – Pejin Attila – Vajda Júlia: Munkaszolgálat a második világháború idején a történelmi Magyarország utódállamaiban Ismertető
Tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük történelmi Magyarország – nem feltétlenül csak magyar – zsidó népessége munkaszolgálatának jogi hátterét – attól függően, hogy a határmozgások következtében mikor mely ország törvényei vonatkoztak rájuk. Terminológiánkban pedig Magyarországként mindig az adott pillanatban érvényes határok közötti országra hivatkozunk, de igyekszünk mindig jelezni, hogy ez az adott pillanatban mely területeket foglalja magában, míg a Trianoni békeszerződés előtti országra a történelmi Magyarország kifejezést alkalmazzuk.
A tanulmány a következő országok/régiók munkaszolgálati rendszerét vizsgálja: Magyarország, Románia, Szlovákia, Vajdaság, Szerbia, Független Horvát Állam. Az egyes területek bemutatását követően összehasonlító vizsgálatra is kísérletet tettünk.
